Több mint egy millió embert foglalkoztató kérdés dőlt el csütörtök délután: a VKF tárgyalópartnerei ugyanis megállapodtak a minimálbér és garantált bérminimum 2023-as összegéről, és ezzel kiderült, hogy mekkora lesz a minimálbér és a garantált bárminimum összege január elsejétől. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki ülésén a feleknek sikerült megállapodniuk arról, hogy mennyi lesz 2023-ban a minimálbér és a garantált bérminimum összege, vagyis mennyivel emelkednek a legalacsonyabb bérek Magyarországon. A részleteket Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár ismertette.
Elvi megállapodás született a mai bértárgyalásokon: a minimálbér januártól 16 százalékkal, a garantált bérminimum 14 százalékkal nő 2023-ban. A szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek mai egyezsége nyomán a minimálbér jövőre bruttó 232 ezer forintra, a garantált bérminimum 296 400 forintra emelkedik - értesült a Napi.hu.
Hozzávetőlegesen 15 százalékos minimálbér-emelés várható januártól – árulta el az Indexnek Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Nyilatkozatából az is kiderült: közel lehet a munkavállalók és a munkáltatók közötti megállapodás a jövő évi béremelésről.
A friss hírek szerint nem kizárt a minimálbér 2023-as 15 százalékos emelése, azonban az ár-bér spirál már nemcsak számos közgazdász, de a statisztikai hivatal szerint is itt van velünk. Emiatt a minimálbér 2023-as emelése estében sokan visszafogottságra intenek, mondván, hogy béremelések miatti áremelkedés elviszi a minimálbér emelését. Összeszedtük a minimálbér és garantált bérminimum legfontosabb tudnivalóit, illetve azt, mennyivel emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum 2023-ban.
Markáns véleményt fogalmazott meg Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója a növekedés.hu-nak adott interjújában. Szerinte nulla hozzáadott értékű állásokból nem szabad többet létrehozni.
A minimálbér-tárgyalások is gellert kaphatnak a kormányátalakítás miatt, bizonytalanná válhat a valós érdemi egyeztetés, és főként az, hogy év végéig megállapodjanak a felek a jövő évi százalékokról – írja közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség.
Közel 570 ezer dolgozó keres legfeljebb garantált bérminimumot, vagyis bruttó 260 ezer forintot, ami a teljes munkaidős foglalkoztatottak közel 20%-át jelenti - derült ki a KSH adataiból.
Hónapok óta zajlik a vita arról, hogy milyen mértékben emelkedjen a minimálbér Magyarországon jövőre. Egyelőre nem látni a fényt az alagút végén, miközben egyre több európai országban döntenek a legkisebb fizetésekről. Ha nem lesz egyezség, akkor minden bizonnyal a kormányzat is „besegít”, és könnyen lehet, hogy a „Covid-trükköt” alkalmazzák majd, hogy megtörjék az ár-bér spirált.
Szerdán indul az első tárgyalási forduló a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseletei között arról, hogy jövőre mekkora legyen a minimálbér és a garantált bérminimum. Kemény tárgyalások jönnek, hiszen évtizedek óta nem látott szinten, 20 százalék felett volt a szeptemberi infláció, az élelmiszerek ennél is jobban, éves szinten 35 százalékkal drágultak. Nagy kérdés azonban, hogy a munkavállalók „meddig feszíthetik a húrt”, hiszen a rezsiszámlák nemcsak őket sokkolják, hanem a vállalatokat is. Az energiaárrobbanás miatt ugyanis sok cég működése kerülhet veszélybe, miközben a gazdasági teljesítmény is gyengébb lesz, ami limitálja a béremelések terét is.
Ritkán van olyan, amiben a munkaadói és a munkavállalói szervezetek is egyetértenek: azt szeretnék, ha megkezdődnének a bértárgyalások.
A munkáltatók túlnyomó többsége a szabályoknak megfelelően fizette ki a januártól mintegy ötödével megemelt minimálbért és garantált bérminimumot. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a kötelező legkisebb béreknél is fokozottan ellenőrzi az előírások betartását. Míg 2010 első három hónapjában még közel hatszáz esetben akadt ezzel gond, az idei első negyedévben mindössze 16 alkalommal. A trükközés tehát lényegében megszűnt, a minimálbérért dolgozók rendben megkapják a 2010-es átlagbérnél magasabb járandóságukat - közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium.
Hat év után ismét nyílt levelet címeztek a kormánynak miskolci tanárok, mert szerintük a 2016-os követeléseik óta tovább romlott az oktatás helyzete. A levélre reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
A 25 év alattiak szja-mentessége 140 milliárd forint többletjövedelmet jelenthet az érintetteknek idén a GKI Gazdaságkutató Zrt. számításai alapján - derül ki a kutatóintézet által szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményéből. Ez azt jelenti, hogy az államháztartásnak nagyjából ekkora bevételkiesést jelent az intézkedés - de nem pontosan, mert az összeg egy része forgalmi adó formájában visszajön a várhatóan megnövekedő fogyasztás miatt.
Január elsején életbe lépett kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló, december közepén kihirdetett rendelet. A rendelet szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) 2022-ben, havibér alkalmazása esetén 200 ezer forint.
Elszállt az infláció, és jövőre is gyorsan emelkednek az árak, miközben a drasztikus minimálbér-emelés is préseli a vállalatokat. A legkisebb bérek gyors növelése ráadásul bértorlódáshoz is vezet, aminek elkerüléséhez a magasabb bérkategóriákban is érdemben emelni kell. Nem mellesleg a munkaerőhiány mellett újabb olajat önt az infláció tüzére a minimálbér 20%-os növelése, visszavetve a reálkeresetek emelkedését. Ez csak néhány probléma, ami megnehezíti a 2022-es bértárgyalásokat.
Több mint egy évtizede nem látott áremelkedés sújtja Magyarországot, ami erodálja a keresetek vásárlóerejét is. Ma már érdemben csökken a legkevesebbet kereső magyarok bérének vásárlóereje, de nemcsak őket, hanem azokat is elérte az árrobbanás, akiknek 5%-nál kisebb mértékben nőtt idén a fizetése.
Egyre több tanár fizetését éri el a garantált bérminimum, miután a tanárok bére évek óta nem emelkedik, a szakmunkás minimálbér viszont minden esztendőben nő.
A növekedés közös magyar siker, ezért mindenkinek részesülnie kell belőle - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a bérmegállapodás aláírásakor hétfőn Budapesten.
Ugyanazon a napon állapodott meg a kormány a vállalatokkal a minimálbér és a garantált bérminimum közel 20%-os emeléséről, amikor 10%-os béremelést ajánlott a pedagógusoknak. Utóbbiak természetesen nem fogadták el az ajánlatot, hiszen számos pedagógusnak már most sem éri el a szakmunkás minimálbért a bértábla szerinti fizetése, jövőre pedig még többen, még jelentősebben maradnának el ettől. Mivel így a felsőfokú képesítésű oktatók a szakmunkásoknál is kevesebbet keresnének, egyre több tanár esetében kellene alkalmazni a béremelési automatizmust, ami legalább a szakmunkás minimálbérre kiegészíti a jövedelmüket.
Egy korábbi interjú borzolja a kedélyeket.
Ukrajna EU-s csatlakozása is szóba került.
A fix kamatra vagy a változóra esküsznek a befektetők?
Fellélegezhetnek az állattenyésztők?
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
